Jura
(205- 160 millió év)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amely mintegy 200 millió évvel ezelőtt kezdődött és 146 millió évvel ezelőtt ért véget. E „Hüllők kora” vagy „Dinoszauruszok kora” néven ismert időegység a triász időszakot követte és a kréta időszakot előzte meg. Kezdetét a nagy triász-jura kihalási esemény jelzi, a végén azonban nem történt tömeges pusztulás. A kezdetét és a végét körültekintően kiválasztott helyek alapján definiálták; a kormeghatározással kapcsolatos bizonytalanság, ami 5-10 millió évet jelent, e helyek korának megállapításából adódik.

A jura kronosztratigráfiai fogalom közvetlenül kapcsolódik a Németország, Franciaország és Svájc hármas határánál elnyúló Jura-hegységhez. Alexander von Humboldt fedezte fel, hogy a főként mészkőből álló hegyi terület a korát tekintve nem illik bele az Abraham Gottlob Werner által definiált sztratigráfiai rendszerbe, és 1795-ben a „Jurakalk” nevet adta a számára. Az Alexandre Brogniart által megalkotott „Jura” név a kelta jor szótőből származik, melynek latinizált formája, a juria erdőt jelent (mint például a „Jura” erdős hegység).

A jurában a dinoszauruszok mellett a növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak, erős xeromorf sajátosságokkal. A domináns nyitvatermő osztályok közé tartoztak a cikászok, a bennettitalesek, a fenyők és a páfrányfenyők.


Kora jura:

A kora jura (vagy a kőzettani felosztásban alsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakran liász) a jura földtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi.

A kora jura a triász időszak, illetve a triász és a jura határán történt triász-jura kihalási esemény után kezdődött, mintegy 200 millió évvel ezelőtt (mya) és a középső jura kor kezdetével, mintegy 176 mya ért véget.

Középső jura:

A középső jura, vagy Európában használt másik nevén dogger a jura földtörténeti időszak három kora közül a második. Mintegy 176 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a kora jura kort követően és mintegy 161 millió éve fejeződött be, a késő jura kor kezdetével.

Késő jura:

A késő jura vagy malm (a kőzetrétegtani felosztásban felső jura) földtörténeti kor, a jura időszak három kora közül az utolsó. A késő jura 161,2 ± 4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső jura után és 145,5 ± 4 mya végződött, a kréta időszak előtt.

Korai jura 4 részre oszlik fel

1: Hettangi:
(199 - 195 millió év)

A hettangi a kora jura földtörténeti kor négy korszaka közül az első, amely 199,6 ± 0,6 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a késő triász kor rhaeti korszaka után, és 196,5 ± 1 mya zárult a sinemuri korszak kezdetekor.

A korszak nevét Hettange-Grande észak-franciaországi városról kapta. Az elnevezést először Eugène Renevier svájci paleontológus használta 1864-ben.

A sinemuri korszakkal együtt Európában úgy is ismerik, mint kék liász vagy kora liász korszak. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)

2: Sinemuri 
( 195- 189 millió év)

A sinemuri a kora jura földtörténeti kor négy korszaka közül a második, amely 196,5 ± 1 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a hettangi korszak után, és 189,6 ± 1,5 mya zárult a pliensbachi korszak kezdetekor.

Nevét a közép-franciaországi Semur-en-Brionnais városról kapta. Az elnevezést először Alcide d`Orbigny francia paleontológus használta 1842-ben.

A hettangi korszakkal együtt Európában úgy is ismerik, mint kék liász vagy kora liász korszak. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)

3: Pliensbachi:

A pliensbachi a kora jura földtörténeti kor négy korszaka a harmadik, amely 189,6 ± 1,5 millió évvel ezelőtt (mya) vette kezdetét a sinemuri korszak után, és 183 1,5 mya zárult, a toarci korszak kezdetekor.

A korszak a a németországi Pliensbach faluról kapta a nevét, amely Stuttgarttól körülbelül harminc kilométerre fekszik. Az elnevezést először Albert Oppel német paleontológus használta először 1858-ban.

Észak-Amerikai regionális megfelelője a charmouthi. Európában középső-liász néven is ismerik. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)

4: Toarci:
A toarci a kora jura földtörténeti kor négy korszaka közül az utolsó, amely 183,0 ± 1,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a pliensbachi korszak után, és 175,6 ± 2,0 mya végződött, a középső jura kor aaleni korszakának kezdetekor.

Nevét a közép-franciaországi Thouars városról kapta. Az elnevezést először Alcide d`Orbigny francia paleontológus használta 1842-ben.

Európában felső liász néven is ismerik. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)

Középső jura 4 részre oszlik

1: Aaleni:

Az aaleni a középső jura földtörténeti kor négy korszaka közül az első volt, amely 175,6 ± 2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a kora jura kor toarci korszaka után, és 171,6 ± 3 mya végződött a bajoci korszak kezdetekor.

Nevét a németországi Aalen városról kapta, amely 100 kilométerre keletre fekszik Stuttgarttól, a Jura hegység délnyugati részében. Az elnevezést először Karl Mayer-Eymar svájci geológus használta 1864-ben.

2: Bajoci:

Az bajoci a középső jura földtörténeti kor négy korszaka közül a második volt, amely 171,6 ± 3 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az aaleni korszak után, és 167,7 ± 3,5 mya végződött a bathi korszak kezdetekor.

Neve az észak-franciaországi Bayeux város latin nevéből származik. Az elnevezést először Alcide d`Orbigny francia paleontológus használta 1842-ben.

3: Bathi:

Az bathi a középső jura földtörténeti kor négy korszaka közül a harmadik volt, amely 167,7 ± 3,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a bajoci korszak után, és 164,7 ± 4 mya végződött a callovi korszak kezdetekor.[1]

Nevét az angliai Bath városról kapta. Az elnevezést először Jean Baptiste Julien d`Omalius d`Halloy belga geológus használta 1843-ban.

4: Callovi:

Az callovi a középső jura földtörténeti kor négy korszaka közül az utolsó volt, amely 164,7 ± 4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a bathi korszak után, és 161,2 ± 4 mya végződött a késő jura kor oxfordi korszakának kezdetekor.

Neve a dél-angliai Kellaway Bridge falucska nevének latinosított alakjából származik. Az elnevezést először Alcide d`Orbigny francia paleontológus használta 1852-ben.

Késő Jura 4 részre oszlik fel 

1: Oxfordi:

Az oxfordi a késő jura földtörténeti kor három korszaka közül az első volt, amely 161,2 ± 4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső jura kor callovi korszaka után, és ~ 155,6 mya végződött a kimmeridgei korszak kezdetekor.[1]

Nevét az angliai Oxford városról kapta. Az elnevezést először Alexandre Brongniart francia tudós használta 1827-ben.

2: Kimmeridge-i:

A kimmeridge-i a késő jura kor három korszaka közül a második, amely ~ 155,6 ± 4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az oxfordi korszak után, és 150,8 ± 4 mya ezelőtt ért véget a tithon korszak kezdetekor.

Nevét az angliai Dorset partján levő Kimmeridge nevű faluról kapta. Az elnevezést először Jules Thurmann svájci geológus használta 1832-ben. A kimmeridge-i agyag formáció neve szintén a típuslelőhelyre utal. Ez a hely az északi-tengeri kőolajkészlet 95%-ának forrása.

3: Tithon:

A tithon a késő jura kor három korszaka közül az utolsó, amely 150,8 ± 4 millió évvel ezelőtt kezdődött a kimmeridgei korszak után, és 145,5 ± 4 évvel ezelőtt ért véget a kréta időszak kora kréta korának berriasi kora előtt.

A tithon elnevezést Albert Oppel német paleontológus vezette be a szakirodalomba 1865-ben. A név a görög mitológiából ismert Tithónoszra, a trójai Laomedón fiára utal. Tithónosz beleszeretett a hajnal görög istennőjébe, Éószba, akire a tithon név is utal, ugyanis ez a korszak a kréta hajnalánál található.